A kezdő fotós tanfolyamra jelentkezők gyakran érdeklődnek a fotós tanfolyam részletes tematikája iránt, ezért az ő kedvükért leírtam azokat a témákat, amelyeket a tanfolyam során érinteni szoktunk. Igyekeztem a tematikák leírását részletesen kibontani, hogy ez alapján eldönthető legyen a számodra a kezdő fotós tanfolyamon való részvétel.

Ha a kezdő fotós tanfolyamra szeretnél jelentkezni, akkor az aktuálisan meghirdetett fotós tanfolyamunkat ide kattintva éred el.

Expozíció

Az első és legalapvetőbb tananyagunk az expozíció megismeréséről szól, amelynek a segítségével tanulunk az expozíciós háromszög elemeiről, vagyis a rekeszértékről, a zársebességről és az ISO érzékenységről. Az expozíciós háromszög minden elemét górcső alá véve beszélünk a működésükről és a fotókra gyakorolt hatásukról. Megtanuljuk ezentúl a helyes expozíció kritériumait – megismerkedünk az expozíciós küszöbérték, az alulexponálás, a túlexponálás és az expozíció korrekció fogalmával.

Az expozícióval szoros összefüggésben megtanuljuk a fényképezőgép beállításait, megismerkedünk az expozíciós módválasztó tárcsa – M, A, S és P módok (Nikon) M, Av, Tv, P módok (Canon) – használatával, foglalkozunk az exponáló gomb két állású működtetésével, illetve a vezérlő tárcsákkal.

Fénymérés

A fénymérés nagyon fontos tananyaga a tematikának, amely során megtanuljuk, hogy a tudatos exponáláshoz milyen beállításokat lehet és érdemes használni. Először megismerkedünk a visszavert fény mérésével, majd ennek kapcsán a fénymérő alapvető működési elvével. Ezt követően megismerjük a legfontosabb fénymérési módokat, de mindenképpen foglalkozunk a spot, a középre súlyozott és a mátrix fényméréssel.

A fénymérés kapcsán is foglalkozunk az expozíciós módválasztó tárcsa – M, A, S és P módok (Nikon) M, Av, Tv, P módok (Canon) – működésével, gyakorlat során mutatom meg, hogy a különböző expozíciós módok használatakor milyen irányítást engedünk át a fényképezőgépnek a fénymérés, és ezzel összefüggésben a helyes expozíciós értékek beállításában.

A fénymérés kapcsán is megtanuljuk a fényképezőgép beállításait, hogy a választott téma szerint a különböző fénymérési módok beállításai készség szinten menjenek, illetve a fénymérés kapcsán is foglalkozunk az exponáló gomb két állású működésével.

Élességállítás

Az expozíció és a fénymérés megismerését követően az élességállítás megtanulásával érünk körbe ahhoz, hogy megfelelően tudjunk a későbbi gyakorlatok során exponálni. Nehéz priorizálni e három tananyag között, de a tapasztalataim szerint ez a sorrend a legmegfelelőbb a kezdő fotósoknak. Az élességállítás kapcsán megismerjük a leképzés eseteit, illetve foglalkozunk az éles fotók kritériumaival.

Az automata élességállítás kapcsán megismerjük az egy pontos fókuszpont kiválasztást és az automata fókusz pont kiválasztást, megtanuljuk, hogy különböző témák esetén melyiket érdemes használni, melyik használatának mik az előnyei és a hátrányai. Az automata élességállításnál maradva megismerjük az automata élességállítási módokat, vagyis az AF-S módot (Nikon) – vagy one shot AF módot (Canon) az egyszeri élesre állításhoz, az AF-C módot (Nikon) – vagy AI servo AF módot (Canon) a folyamatos élesre állításhoz, valamint az AF-A módot (Nikon) – vagy AI focus AF módot (Canon), ahol a fényképezőgépre bízzuk az élességállítás módját.

Fogunk tanulni a manuális élességállításról is, ennek kapcsán megtanuljuk az élességállító gyűrű használatát, valamint megismerjük a fényképezőgép visszacsatolását az optika élesre állításról. Megtanuljuk az élőképes élességállítást, amely lehetővé teszi, hogy tapasztalati úton a lehető legpontosabban állítsunk manuálisan élességet.

Az élességállítás kapcsán is megtanuljuk a fényképezőgép és az optika beállításait, átnézzük hogyan lehet beállítani a megfelelő fókuszpont kiválasztást, élességállítási mód kiválasztást, hogyan lehet választani a manuális és az automata élességállítás között. Az élességállítással összefüggésben hangsúlyosan foglalkozunk a beállítások elérésével, mert a céljainknak megfelelő beállításhoz készség szinten kell ismerni a fényképezőgépet.

Az objektívek megismerése

Annak érdekében, hogy a tanulóink jobban megértsék az objektívünk működését, különböző szempontok alapján csoportosítva bemutatom azokat. Áttekintjük az objektíveket a gyújtótávolságuk és a gyújtótávolságuk változtathatósága, valamint a legnagyobb fényerejük és a legnagyobb fényerejük állandósága szerint, majd megismerjük az objektíveken megtalálható leggyakoribb kapcsolókat. Habár lehetetlen feladatra vállalkozok, igyekszem a tanulóknak tanácsot adni ahhoz, hogy az általuk kedvelt témákhoz melyik a megfelelő objektív, amelyet érdemes választaniuk.

Gyújtótávolság és optikai torzítás

A tanfolyam során megmutatom a tanulóknak, hogy egy adott kompozíció más és más gyújtótávolságot használva mennyire eltérő hatást kelt, és együtt próbáljuk levonni a következtetéseket, hogy egy adott témához milyen gyújtótávolságokat érdemes használni.

Felhívom a figyelmet a gyújtótávolság okozta optikai torzításokra – például széles látószög esetén a hordó torzításra, keskeny látószög esetén a párna torzításra, hogy a fotózás során a tanulók tudatosan tudják elkerülni, esetleg kihasználni a torzításból eredő a képi hatásokat.

Külön figyelmet szentelünk a teleobjektív tér összemosó hatásának, illetve általánosságban foglalkozunk a kezdő fotósok által annyira nem favorizált tele tartományú gyújtótávolságokkal.

Mélységélesség

A kezdő fotós tanfolyam egyik legkedveltebb tematikája a mélységélesség kérdése, az érdeklődőktől a legtöbb kérdést ezzel a témával kapcsolatban kapom, hiszen a mélységélességnek nagyon látványos kompozícióra gyakorolt hatása van, amit a legtöbb kezdő fotós szeretne megérteni és tudatosan használni.

A tanfolyamon megismerkedünk a mélységélesség jelenségével és fogalmával, majd megtanuljuk azokat a beállítási lehetőségeket, amelyek segítségével kis, vagy nagy mélységélességű fotót készíthetünk. E beállítási lehetőségeket – úgy mint a tárgytávolság, gyújtótávolság és rekeszérték megfelelő megválasztása – alaposan begyakoroljuk, illetve a tanfolyam során gyakorlatilag minden téma esetén ismételjük.

Bemozdulás fotózása

A kezdő fotósok többsége ritkán fotóz olyan témát, amely során a bemozdulást próbálják megjeleníteni, mégis szeretem nekik megmutatni ezt a témát, mert a későbbiekben nagyon hasznos lehet a fejlődésük szempontjából.

Gyakorlatok útján megismerjük, hogy különböző sebességű és szögsebességű témák esetében milyen zársebességgel érdemes a bemozdulást megjeleníteni, illetve ehhez milyen praktikus beállítások tartozhatnak. Foglalkozunk a mozgást követő fotózással, ehhez megtanuljuk az úgynevezett svenkeléses technikát, illetve állványról, hosszú zársebességgel fotózva is megörökítünk bemozdulásokat.

Vágás és komponálás

A lényeges dolgok megörökítése, valamint a lényegtelen dolgok háttérbe szorítása, vagy elhagyása a legfontosabb a fotók megkomponálása során, amelyhez még sorra veszünk néhány kép kivágási szabályt is. A kezdő fotós tanfolyamon csak az alapvető komponálási és vágási szabályokat vesszük, de ezek ismeretében gyakorlatilag azonnal sokkal letisztultabbak és értelmezhetőbbek lesznek a tanulók fotói.

A tanfolyam során a komponálás gyakorlásakor mindenképpen érinteni fogjuk az aranymetszést, így foglalkozni fogunk az aranymetszési vonalakkal és pontokkal, de figyelmet fogunk fordítani a fotók hangulatát meghatározó hotspotokkal és markáns vonalvezetésekkel. A kreativitás fejlesztése helyett a tanulás első szakaszában a komponálás pontosságára fektetek nagyobb hangsúlyt, mert az nagyban elősegíti, hogy a tanulók konstans minőségű, jól megkomponált fotókat készítsenek, amelyre később már jól lehet alapozni a kreatív gyakorlatokat.

A vágás gyakorlásakor megtanuljuk az alapvető portré vágásokat, így érinteni szoktuk az egész alakos, az amerikai, a fél alakos és az arc portrék vágási szabályait, illetve megtanuljuk, hogy hol nem szabad elvágni az egyes kompozíciókat. A komponáláskor történő vágás mellett tanácsokat szoktam adni már elkészült fotók utólagos megvágásához, ennek az ötletes gyakorlásához.

Ha a kezdő fotós tanfolyamra szeretnél jelentkezni, akkor az aktuálisan meghirdetett fotós tanfolyamunkat ide kattintva éred el.

Stúdió fotózás

Minden kezdő fotós tanfolyami csoportnak szervezek legalább három stúdió fotós alkalmat, mert úgy gondolom, hogy a stúdióban tanultak azon tanulóknak is nagyon hasznosak, akiknek a témájuk miatt nem kell feltétlenül otthonosan mozogni a stúdióban. Az ősszel és télen kezdődő fotós tanfolyamok az időjárás miatt egyébként stúdió hangsúlyosabbak.

A stúdió fotós tanfolyami alkalmak során először is megismerjük a stúdió felszereléseket, legfőképp a stúdióvakut, a fényformálókat és a fénymérőt. Nagyon fontos, hogy az összes stúdió eszközt a tanulók állítják össze, illetve ők rakják össze az egész stúdió setupot, mert nemcsak az a célom, hogy fotózni tanuljanak meg a stúdióban, hanem az is, hogy el is tudjanak igazodni a felszerelések világában, adott esetben össze is tudják szerelni azokat. Szükség esetén természetesen a stúdió felszerelések vásárlásához is szoktam tanácsot adni a tanulóknak.

A stúdió fotós gyakorlatok során foglalkozunk az alap világítássokkal, de mindenképp érintjük a Rembrandt világítást, a kis orr világítást, az ellenfényes felező világítást és a trendi egy vakus világításokat. Az alap világítások során szó esik a főfény használatáról, valamint a vakus derítésről és a derítési arányok kiszámításáról, illetve a derítőlap használatát is megmutatom. A gyakorlatok közül természetesen nem maradhat ki a beeső fény mérésének megtanulása, illetve magának a fénymérőnek az alapos megismerése.

A stúdiós alkalmak során nagy hangsúlyt fektetünk a kommunikációra és az együtt dolgozásra, ennek során a tanulók szerepekbe bújva dolgoznak – ilyen szerepek: a fotós, az asszisztens és a modell. A célom, hogy megmutassam, hogy milyen együttműködés kell minden szereplő részéről a gördülékeny és eredményes stúdió munka érdekében.

Beltéri és szabadtéri vakus fotózás

A cserélhető objektíves digitális fényképezőgépek beépített vakujával nagyon keveset foglalkozunk, mert gyakorlatilag nem lehet velük előnyös fotókat készíteni, ellenben annál többet gyakorolunk rendszervakukkal.

Külön alkalmat szánunk a beltéri vakus fotózásnak, amely keretében megismerjük a rendszervakut, kipróbáljuk a direkt és az indirekt vakuzást, illetve beszélünk minden olyan körülményről – értem többségében ezalatt a beltér alapterületét, a belmagasságot, a mennyezet és a falak színét, az ablakok távolságát – amely a beltéri vakuzásra befolyással lehet.

A kültéri vakus gyakorlat során a vakus derítésről, a napfényt túlexponáló vakuzásról szoktunk tanulni, illetve ezen az alkalmon nagyobb figyelmet szoktunk szentelni a rádiós vakukioldó használatának a megtanulására, illetve a rendszervakura applikálható fényformálók megismerésére.

A fotóállványról való fotózás megismerése

A fotóállvány nagyon hasznos eszköz, ha a tanulóim a fotós felszerelésüket szeretnék fejleszteni, akkor az elsők között szoktam javasolni egy fotós állvány beszerzését, különösen ha a téma megköveteli azt – márpedig kevés olyan téma van, amelyhez ne lehetne használni fotósállványt.

Külön fotóállvánnyal kapcsolatos tematikus alkalmunk nincs, de gyakorlatilag szinte minden fotós téma gyakorlásakor elő szoktak kerülni azok a fotóállvánnyal kapcsolatos praktikák – legyen szó épület, táj, virág, vagy éppen portré fotózásról, esetleg hosszú záridős fotózásról – amelyeket érdemes kihasználni, így a fotóállvány tulajdonképpen mindig velünk van a tanfolyam során.

A fényképezőgép kezelőszerveinek megismerése

Külön tanfolyami alkalmat nem szentelünk neki, de szinte az összes tematikánál szó esik arról, hogy az elméletben és gyakorlatban tanultakat végre kell tudni hajtani a fényképezőgép beállítása során, ezért a fényképezőgépek kezelőszerveinek és menü rendszereinek megismertetésére nagyon nagy energiát fordítok egy adott fotós téma megtanításakor, illetve sokszor ismételünk, hogy a tanulóknak berögzüljenek a beállítások. A célom az, hogy a kezdő fotós tanfolyam végére a tanulók közel készség szinten ismerjék legalább a saját felszerelésüket, de az én felszerelésem használata révén megismerhetik azt is, hogy más fényképezőgépet hogyan lehet beállítani.

Az igazán éles fotók receptjének megismerése

A mélységélesség megismerése mellett az éles fotók receptjét szeretnék a tanulók leginkább megismerni, amivel kapcsolatban folyamatosan tapasztalom, hogy nagyon sok ismeretet kell átadnom, illetve nagyon sok hibát kell együtt kijavítanunk.

Az alapoknál kezdve nagyon nagy hangsúlyt fektetek a megfelelő fényképezőgép tartás megismertetésére és berögzítésére, mert a megfelelő géptartás az éles fotók egyik záloga. Sok tanuló ösztönösen jól tartja a fényképezőgépet, de némelyikük géptartása annyira nem megfelelő, hogy az szinte alkalmatlan az éles fotók készítésére. Ezeket a tartási és pozíciós hibákat folyamatosan korrigálom, hogy a 20 alkalmas kezdő fotós tanfolyam végére a megfelelő géptartás rögzüljön be.

Az éles fotók másik záloga a megfelelő zársebesség megválasztása, ezzel kapcsolatban pedig a reciprok szabály ismerete elengedhetetlen, amely segít eligazodni abban, hogy adott gyújtótávolság mellett mi lehet a leghosszabb zársebességünk kézből exponálva. Ebben a tekintetben folyamatosan vizsgáljuk a fotók exif adatait, kiolvassuk az expozíció zársebességi értékeit, és átbeszéljük, hogy hibás zársebesség választás esetén milyen lehetőségünk lett volna a korrigálásra.

A megfelelő rekeszérték megválasztása is kritikus lehet a fotók élessége kapcsán, hiszen az objektívek a legtágabb és a legszűkebb blendenyílásuknál sem teljesítenek jól. Ebben a tekintetben fontos, hogy a tanulók ismerjék és értsék az objektívjeik paramétereit, annak megfelelően állítsanak rekeszt, illetve ne csak a kompozíciós célokat, hanem képminőségi szempontokat is figyelembe vegyenek a rekeszelésnél.

A pontos és türelmes fókuszálás – legyen szó automata, vagy manuális fókuszálásról – különösen elengedhetetlen a tű éles fotókhoz, így a fent is említett tematikus alkalom mellett folyamatosan visszatérünk az élességállítás kérdésére.

Ha a tanulóimnak statikus a kedvelt témája, akkor folyamatosan terelem őket a fotóállványról való fotózás irányába, hiszen ilyen módon szinte garantáltan éles fotókat lehet készíteni. A fotóállványról való fotózás kapcsán ejtünk szót a távkioldóról, illetve a késleltetett expozícióról is, valamint az igazán bemozdulás mentes fotózás érdekében megmutatom a tükörfelcsapásos fotózást is.

Rendhagyó alkalmak

Van néhány olyan téma, amelyet nem tudunk átvenni a kezdő fotós tanfolyam keretei között, ezért ezeknek a témáknak több tanulói csoportot összevonva külön workshopokat szoktam szervezni, amelyeken a részvétel természetesen csak lehetőség.

Az egyik rendhagyó témánk az éjszakai fotózás szokott lenni, amelyet a kezdő fotós tanfolyam szokásos időkeretei között nem tudnánk gyakorolni, ezért szervezek neki külön alkalmat. Az éjszakai fotós workshopunk alkalmával megismerkedünk az arany órás és kék órás fotózással, a vakus és vaku nélküli éjszakai kreatív portréfotózással, valamint az éjszakai hosszú záridős fotózással.

A másik nagyon népszerű rendhagyó alkalmunk a kreatív portréfotózás szokott lenni, amely alkalom 4-6 órás szokott lenni, ezért nem szokott beleférni a kezdő fotós tanfolyam időkeretébe. A kreatív portré fotós workshopon azokat a gyakorlati praktikákat szoktam megmutatni a tanulóknak, amelyeket évtizedes esküvői fotós tapasztalatom során szereztem: foglalkozunk a modellel való kommunikációval, a pózolással, valamint megmutatom hogyan lehet egy adott környezetet kreatívan használni ahhoz, hogy egyedi és érdekes portréink szülessenek.

Fotós asszisztensi feladatok megtanulása és megértése

Külön tanfolyami alkalmat nem szentelünk a fotós asszisztensi feladatok bemutatásának, de a fotós gyakorlatok során, ha olyan témát fotózunk, ahol a fotósoknak rendszerint jól szokott jönni az asszisztensi közreműködés, ott rotációban a tanulóknak asszisztensi szerepkörbe bújva is kell gyakorolniuk. Nagyon fontosnak tartom, hogy a tanulók másik szerepkörből is megismerjék a fotózás menetét, mert például az asszisztensi szerepben, kicsit kívülállóként másképp fogják látni a fotós szerepkörben gyakorló társuk munkáját, erényeit és korrigálandó hibáit, így könnyebben tudják majd egy kicsit kívülről látni a saját munkájukat is.

A különböző szerepekben való együtt dolgozás egyben kommunikációs gyakorlat is, hiszen a fotós szerepben gyakorló tanulónak a segítségemmel és támogatásommal egyértelmű utasítást kell adnia az asszisztensi szerepben gyakorló tanulónak, majd szerepet cserélve fordított helyzetben is együtt kell tudni működniük. Ebben az alá-fölé rendelt helyzetben nagyon fontos szerepe van a finom kommunikációnak, a szerepek változtatásával pedig azt próbálom elérni, hogy a tanulók érezzék át az egyes szerepek kihívásait és nehézségeit, még akkor is, ha éppen a kecsegtetőnek tűnőbb fölérendelt szerepben gyakorolnak.

Mindezen túl az is előfordul, hogy a fotós szerepben gyakorló tanulónak több asszisztensi szerepben gyakorló tanulót kell irányítani, amely már csapattal való kommunikáció, a páros kommunikációnál sokkal nehezebb, de érdekesebb dinamikával.

A modellel való kommunikáció elsajátítása

A technikai, fotóelméleti és gyakorlati ismeretek mellett külön figyelmet szenteltek a tanulók kommunikációs készségének a javítására, ezen belül pedig a modellel való kommunikáció is hangsúlyos szerepet kap, mert a fotózás során a szakmai ismeretek mellet a kommunikációs készségek szokták leginkább eldönteni, hogy ki mennyire lesz sikeres fotós – főképp ha portré fotózás a fő téma.

A portré fotós gyakorlataink során gyakorlatias tanácsot adok a modellek irányításához, ezzel kapcsolatosan a célorientált kommunikáció kialakításához. A tanfolyam során a tanulók modell szerepbe is szoktak bújni, így kívülről megtapasztalhatják, hogy a fotós szerepben lévő tanuló társuk hogyan irányítja őket, mik az esetleges hibái, de arról is tapasztalatot tudnak szerezni, hogy modellként milyen nehézségekkel kell szembenézni, ha akadozik a kommunikáció.

Képértékelés

A képértékelés egy nagyon jó visszacsatolási lehetőség a tanulók felé, hogy milyen irányba fejlődnek, ezért a kezdő fotós tanfolyam végén külön tanfolyami alkalmat szervezek a tanfolyam ideje alatt készült fotók értékelésének, ahol nemcsak én, hanem a többi tanuló is elmondhatja a véleményét az értékelt fotókról. Ezen az alkalmon túl már a tanfolyam legelejétől biztosítom a lehetőséget a tanulóknak, hogy fotókat küldjenek képértékelésre, de ebben a keretben csak egymás között beszéljük át a véleményünket, így ezt a lehetőséget a kicsit szégyenlősebbek is ki tudják használni.

Hangsúlyozni szoktam, hogy a képértékelés során a szubjektív véleményemet mondom el a fotókról, amely során első sorban a tanfolyamon tanultak alkalmazását, valamint a fejlődést figyelem, és igyekszem mindig valamilyen hasznos tanácsot adni a tanulóimnak, hogy egy kicsit előrébb tudjanak haladni. Ügyelek arra, hogy a tanulóknak mindig egy kicsit nehezebb feladatot kelljen megoldani, így biztosítva, hogy a fejlődés apró léptű, de mindenképpen folyamatos legyen. Úgy tapasztalom, hogy ez a visszacsatolás nagyon fontos a tanulóknak, ezért élnek a lehetőséggel, sőt a tanfolyam után is küldenek fotókat képértékelésre.