Ha kezdő fotós vagy, akkor lehet kerültél már abba helyzetbe, hogy a fényképezőgépeddel valamiért folyamatosan nem tudtál jó fotókat készíteni. Ennek az oka legtöbbször nem a fényképezőgép meghibásodása, hanem valamilyen beállításbeli probléma, ami miatt a fényképezőgép folyamatosan, a kapott utasítást követve rossz fotókat készít. Az alábbiakban összeszedtem 8 olyan tipikus beállítási hibát, amelyek a problémákat okozhatják.

1. A fényképezőgép folyamatosan alul-, vagy túlexponált fényképeket készít

Nagyon bosszantó, ha az elkészült fotók folyamatosan világosabbak, vagy sötétebbek, mint amilyennek kellene lenniük. Ennek a problémának a legtöbbször az az oka, hogy expozíció korrekció van beállítva a fényképezőgépen, amely beállítástól függően akár több fényértékkel alul-, vagy túlexponálhatja a fényképet.

A probléma legfőbb okozója, hogy a belépő szintű (egy vezérlőtárcsás) fényképezőgépen az expozíció korrekció gombja programautomata, rekeszprioritásos és zárprioritásos expozíciós módokban az expozíció korrekciójára szolgál, de manuális expozíciós módban egyfajta shift gombként funkcionál, vagyis a vezérlő tárcsa elforgatásával az expozíció korrekció gomb lenyomása nélkül a zársebességet, a folyamatos nyomva tartásával és a vezérlő tárcsa elforgatásával pedig a rekeszértéket lehet beállítani. Programautomata expozíciós módban ugye nem vezérlünk expozíciós értékeket, rekeszprioritásos és zárprioritásos expozíciós módokban pedig az expozíciós háromszög választott elemét vezéreljük a vezérlő tárcsával, így ezekben a módokban nincs szükség az expozíció korrekció gomb shift gombként történő működtetésére, mégis sokan elfelejtkeznek erről és shift gombként akarják használni azt, de ilyenkor ez a gomb azt a feladatot végzi, amire kitalálták, vagyis végrehajtja az expozíció korrekciót.

Megoldás: 

Először is ne felejtsük el, hogy az expozíció korrekció gomb csak manuális expozíciós módban funkcionál shift gombként a belépő szintű fényképezőgépeken. Másodszor nézzük meg a fényképezőgép beállításaiban, vagy az elkészült fotók expozíciós adataiban, hogy alkalmaztunk-e expozíció korrekciót, és ha igen, akkor állítsuk 0 értékre azt.

2. A fényképezőgép ritkán készít helyes expozíciót

A leginkább kezdő fotósokkal szokott előfordulni, hogy manuális expozíciós módot állítanak be a fényképezőgépükön, de exponálás előtt nem végzik el az expozíciós értékek beállítását, így folyamatosan ugyanazokkal az értékekkel fotóznak, ezért az aktuális fényviszonytól függően szinte minden expozíciójuk hibás lesz.

A problémát az okozza, hogy sok kezdő fotós nincs tisztában az expozíciós módválasztó tárcsa használatával, és ahhoz van szokva, hogy a helyes expozíció elvégzéséhez minden beállítást elvégez helyettük a fényképezőgépük. Ilyen esetben, ha manuális expozíciós mód van beállítva, akkor néhány kezdő fotósnak nincs meg a kellő tapasztalata ahhoz, hogy maga állítsa be az expozíciós értékeket.

Megoldás:

Amíg nincs meg a kellő tapasztalat a manuális beállítások terén, addig javaslom a programautomata expozíciós módban való fotózást. Javaslom, hogy az expozíciós módválasztó tárcsán mindig ellenőrizve legyen, hogy P mód van beállítva – főképp, ha a fényképezőgép más kezében is volt.

3. A fényképezőgép folyamatosan életlen fotókat készít

Gyakran előforduló probléma, hogy a fényképezőgép rendszerint életlen fotókat készít, az optika nem állítja magát élesre. Ennek legtöbbször az az oka, hogy manuális élességállítás van beállítva vagy a vázon, vagy az optikán, néha mindkettőn.

A problémát az okozza, hogy a manuális élesség beállításával a fotósnak az optikán kell az élességállító gyűrű elforgatásával élességet állítania, nem pedig a megszokott módon az exponáló gomb félig történő megnyomásával a vázon. Manuális élességállítást nagyon kevés fotós téma kíván, illetve ezt az élességállítást általában gyakorlott fotósok szokták használni, kezdő fotósok gyakran a beállítás helyét sem találják. A manuális élességállítás be- és kikapcsolása azért bonyolult, mert nem minden optikán van erre lehetőség (ilyenkor a vázon kell kikapcsolni), illetve a vázak között is vannak olyanok, amelyek esetében dedikált gomb van a kapcsolásra, míg főképp a belépő szintű vázakon csak a menüben lehet be- és kikapcsolni a manuális élességállítást.

Megoldás:

Ellenőrizni kell, hogy vissza van-e kapcsolva az optikán, vagy a vázon az autofókusz, ha pedig mindkettőn van kapcsolási lehetőség, akkor érdemes meggyőződni, hogy mindkettőn megtörtént-e a bekapcsolás.

4. A fényképezőgép folyamatosan a valóságtól eltérő színű fényképeket készít

Gyakran előforduló probléma, hogy a fényképezőgép szinte minden körülmény között a valóságtól merőben eltérő színű fényképet készít és csak kevés olyan körülmény van, amikor meg vagyunk elégedve a színekkel.

A probléma okozója, hogy nem megfelelő színhőmérsékleti beállításokkal fotózunk, valószínűleg egy adott színhőmérséklet lett beállítva a fényképezőgépen, vagy egy adott színhőmérsékletű témát jelöltünk meg. Ilyenkor a fényképezőgép a megadott színhőmérséklet szerint végzi a munkáját, még akkor is, ha a fotózandó téma színhőmérséklete teljesen más, az eredmény pedig eltérő színű fotó lesz.

A legtöbb fotós automata színhőmérsékleti beállításával fotóz, ilyenkor pedig a fényképezőgép alkalmazkodik a körülményekhez, és legtöbbször a valós színeknek megfelelő, színhelyes fényképet készít. Az automata színhőmérsékleti beállítás ritkán hoz rossz eredményt, ezért azt tanácsolom, hogy alapértelmezett beállításként mindig ezt használjuk, és csak akkor állítsunk manuálisan a színhőmérsékleten, ha nem vagyunk megelégedve az eredménnyel.

Megoldás:

Ellenőrizni kell, hogy automata színhőmérséklet van-e beállítva, vagy olyan színhőmérsékletű témát fotózunk, mint amit megjelöltünk a fényképezőgépen.

5. A fényképezőgép zajos fényképet készít minden körülmény között

Kezdő fotósok körében nem ritkán előforduló probléma, hogy a fényképezőgépük nagyon zajos fotókat készít, még akkor is, ha könnyű fényviszonyok között fotóznak.

A problémát az okozza, hogy manuális ISO érzékenység használatakor a kevésbé gyakorlott fotósok nem állítják vissza alacsony érzékenységre a fényképezőgépet, amikor a magas érzékenységre már nincs szükség. Mindenhol azt tanítják, hogy az alacsony zajszint érdekében az érzékenységet manuálisan kell beállítani, és ez rendben van így, de amíg egy kezdő fotósnak nem megy készség szinten a fényképezőgép kezelése, és az expozíciós háromszögben való gondolkodás, addig könnyen előfordulhat ez a hiba.

Megoldás:

Amíg problémát okoz az ISO érzékenység fényviszonyoknak és fotós céloknak megfelelő beállítása, addig javaslom az AUTO ISO beállítását az érzékenység felső korlátjának a megadásával. Felső korlátnak olyan érték megadását javaslom, amely esetében a fényképezőgép alacsony zajszintű fotókat készít. Ha az érzékenység beállítása, ezzel kapcsolatban az expozíció tudatos megtervezése már nem jelent gondot, akkor érdemes manuálisan az érzékenységet állítani.

TIPP: Ha szeretnéd elkerülni ezeket a hibákat, akkor ide kattintva jelentkezz az aktuálisan meghirdetett kezdő fotós tanfolyamunkra.

6. A fotóállványról készült fotók nem elég élesek

A fotóállvány azért lett kitalálva, hogy a zársebességtől függetlenül, minden körülmény között éles fotókat készíthessünk akár hosszú zársebességgel is, éppen ezért elég frusztráló tud lenni, ha éppen a fotóállványon készült fotóink nem elég élesek.

A probléma oka legtöbbször az szokott lenni, hogy bekapcsolva felejtjük az optikai képstabilizátort, amely arra lett kitalálva, hogy kézből történő hosszú záridős fotózás esetén stabilizálja a mozgásból eredő elmozdulást, így elkerülve a bemozdulásos életlenséget. Fotóállványról fotózva azonban nincs mit stabilizálni, hiszen a fényképezőgép nem mozog, így ilyenkor a két rendszer elkezd egymás ellen dolgozni, aminek az életlen fotó lesz az eredménye.

Megoldás:

Minden esetben kapcsoljuk ki az optikai stabilizátort, amikor fotóállványról fotózunk, sőt azt tanácsolom, hogy akkor se használjunk optikai stabilizátort, ha a reciprok szabálynak bőven megfelelő rövid zársebességgel fotózunk.

7. A rendszervakuval készült fotók esetében, egy sötét sáv jelenik meg a fotók alsó részén

Sok kezdő fotósnak ismeretlen terep a vakuval való fotózás, illetve a vaku helytelen használata sokkal frusztrálóbb és nehezebben kijavítható hibát eredményez, mint amilyenek a folyamatos fényben való fotózás esetén szoktak előfordulni.

A vakuval való fotózás egészen másfajta gondolkozást igényel, mint a folyamatos fényben való fotózás, ugyanis vakus fotózás esetén a vaku egyetlen villanása (kivétel HSS vakuzás) biztosítja az expozícióhoz elegendő fényt. Ebben a konkrét esetben a problémát az okozza, hogy az úgynevezett vakuszinkron sebességnél rövidebb zársebességgel történik az exponálás. A vakuszinkron sebesség az a legrövidebb zársebesség, amikor a zár lefutása során az első redőny teljes lefutását követően a zárnak van egy teljesen nyitott állapota az érzékelő előtt, mielőtt elkezd lefutni a második redőny. A vakuszinkron sebességnél rövidebb zársebességek esetében az első redőny lefutását követően nincs olyan állapot, hogy a zár teljesen nyitva lenne az érzékelő előtt, mert az első redőny teljes lefutása előtt elindul a második redőny is. Minél rövidebb zársebességet használunk, annál hamarabb követi az első redőny a másodikat, így a legrövidebb zársebességek esetében az érzékelőnek már csak a szkennelése történik. Ha tehát a vakuszinkron sebességnél rövidebb zársebességet használunk, akkor a zárnak nincs teljesen nyitott állapota az érzékelő előtt az exponálás során, így ha egy ilyen állapotba villantunk bele a vakuval, akkor valamelyik redőny takarni fogja részben az érzékelőt, így ott az érzékelő nem tud beexponálódni, és megjelenik a sötét sáv. A legtöbb vaku kommunikál a fényképezőgéppel, így a fényképezőgépen nem lehet vakuszinkron sebességnél rövidebb zársebességet beállítani, de egyes vakuk – főképp a manuális vakuk – nem segítik ilyen módon a munkánkat.

Megoldás:

Vakuszinkron sebességgel, vagy annál hosszabb zársebességgel kell fotózni. Az adott fényképezőgép vakuszinkron sebessége megtalálható a használati leírásában, illetve említi a legtöbb fényképezőgépeket értékelő cikk is. A legtöbb DSLR vakuszinkron sebessége egyébként 1/200, vagy 1/250 másodperc szokott lenni, de van egy trükk a vakuszinkron sebesség ellenőrzésére: manuális expozíciós módban 1/500 másodperces zársebességet kell állítani, majd fel kell csapni a beépített vakut, és amilyen értékre átáll a beállított zársebesség, az a vakuszinkron sebesség.

8. A fényképezőgép nem állít közeli témára élességet

A közel fotózás világa szinte minden fotóst érdekel, ha más nem legalább a kipróbálás erejéig, és ez különösen igaz a kezdő fotósokra. Sokan igyekeznek a lehető legközelebbről lefotózni az apró élőlényeket, virágokat, vagy bármilyen téma közeli részletét, és ilyenkor tapasztalhatják, hogyha nagyon közelről fotóznak, akkor a fényképezőgép, illetve az optika nem állít élességet.

A probléma oka, hogy minden objektívnek van egy közelpontja, amelynél közelebbre nem lehet vele élességet állítani, ha mégis megpróbálkozunk ezzel, akkor beállításoktól függően nem tudunk fotózni, vagy életlen lesz a fotónk. A közelpontot egyébként nem az optika végétől, hanem az képérzékelőtől kell számolni, ezért az képérzékelő helyét minden vázon jelölik a gyártók egy áthúzott vonallal. Az adott optika közelpontját rá szokták írni a gyártók az optika aljára, vagy ha van távolságmérő skála az objektíven, akkor az azon szereplő legkisebb számadat az méterben kifejezve. Egy alap objektív közelpontja 40-60 cm szokott lenni, egy széles látószögű optika ennél kisebb, egy teleobjektív ennél nagyobb közelponttal szokott rendelkezni.

Megoldás:

Tudatosan fotózzunk legfeljebb az optika közelpontjának a távolságából, ha pedig valódi közelképeket szeretnénk készíteni, akkor érdemes makro objektívet beszerezni, amelyek olyan (általában tele) objektívek, amelyeknek nagyon kicsi a közelpontjuk.

 

A fentiekben felsorolt hibák néha nagyon bagatellnek tűnnek, pedig nagyon frusztrálóak tudnak lenni, és nagyban megnehezítik a fotózást, illetve néhány kezdőnek akár a kedvét is szeghetik. A cserélhető objektíves digitális tükörreflexes fényképezőgépekkel nagyon szép fotókat lehet készíteni – ha jól vannak beállítva, ennek hiányában azonban nagyon makrancosak tudnak lenni, és borzasztó fotókat is tudnak produkálni. Ilyenkor nem kell egyből a szerviz telefonszáma után nyúlni, hanem a fenitek szerint érdemes egy kicsit a hibáknak után járni.